Nos, az ürömi kápolnáról sokat is, keveset is tudunk. Romanova nagyhercegnő (1783-1801), I. Pál orosz cár leánya, Habsburg József nádor felesége volt. Aki történelmi mértékkel mérve nagyon rövid ideig élt itt, de sok minden figyelemre méltó kezdeményezés fűződik a nevéhez! Tiszteletére művészeti fesztiválokat rendeztek, amelyekre többek között olyan nagy zeneszerzők utaztak Budára, mint Haydn és Beethoven. A történelem az ő nevével kapcsolja össze a magyar nemzeti lobogó megjelenését abban a színösszeállításban, amelyben ma is ismerjük. Pest építése és bővítése mások mellett az ő kezdeményezéséből is történt.
A nagyhercegnő idő előtti halála nyomán alakult meg az Ürömi Orosz Lelki Misszió, melynek fő célja a cári család tagja emlékének imádságos ápolása volt. A Missziót többször keresték fel a cári család tagjai, látogatták meg a kulturális élet ismert személyiségei, írók, politikusok. Az Ürömi Misszió csodálatos könyvtárral rendelkezett, templomának pompája kiemelkedő volt. A papból, diakónusból és 4 énekesből álló templomi személyzet lehetővé tette, hogy az istentiszteletek és az ortodox hívők lelki igényeinek gondozása méltó színvonalon valósuljanak meg.

Járt itt 1804-ben néhány hétig a Pest-Budán tartózkodó Alexandr Ivanovics Turgenyev, a későbbi író és történész, de itt járt Fjodor Nikolájevics Glinka, a dekabrista mozgalom egyik megalapítója is 1805-ben és 1806-ban. 1812-ben itt járt Vladimir Bogdanovics Bronyevszkij fiatal tengerésztiszt, Puskin hajdani barátja, aki útinaplójában leírta, hogy "Alexandra Pavlovna olyan mágikus név az őt annyira tisztelő magyarok előtt, hogy még a németek sem mernek rosszat beszélni róla a hazafiak előtt."
1814-ben Sándor cár, Frigyes Vilmos porosz király és Ferenc császár együttesen tekintették meg az ürömi síremléket. 1815-ben Alexandra Pavlovna húga, Katalin, a későbbi württembergi királyné látogatott Budáról Ürömbe, hogy "az érckoporsót megszemlélje s könnyeivel megáztassa" (Honnyi levelek 36. nov. 18). A későbbi látogatók között ott volt 1822-ben Pjotr Ivanovics Keppen, az orosz polihisztor, 1842-ben Izmail Ivanovics Szreznyevszkij, a kiváló moszkvai szlavista és sokan mások.
2004. szeptember 11-én Hilarion Bécsi és Ausztriai püspök, a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó főpapja beszélt azon az ürömi ünnepségen amelyen Alexandra Pavlovna nagyhercegnő földi maradványai visszatértek történelmi nyughelyükre.
Az emlékünnep végén az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete szólalt fel, aki megköszönte e páratlan orosz történelmi emlékhely - rendbehozatala érdekében végzett munkát és átadta F. Bognyevszkij által festett Alexandra Pavlovnát ábrázoló portrét amelyet V. Putyin, Oroszországi Föderáció elnöke 2003-as nagy-britanniai látogatása során kaptott meg Rotschield bárótól és amely az 1941-45-ös Nagy Honvédő Háború során az Orosz Múzeumból elveszett.
Így írt e helyről Luppa Péter valamikor az ezernyolcszázas évek végén a Vasánapi Újságban "Alexandra Pavlovna síremléke Ürömben" című cikkében. Árpád-völgye! - Vajjon tudja-e minden magyar olvasó: hol van ez? - Pest-Pilis vármegyében Ó-Budát elhagyva, az ős Aquincum romjait értjük; itt kezdődik Árpád-völgye, s tart két mérföldnyi hosszuságban föl egész Sz.-Endréig s magában foglal több pusztát és falut, melyek közől Pomáz a legjelesebb, tágas, midnent bőven termő határral, és hires bort termő gyönyörü regényes szőlőhegyeivel, melyek tetejét a legszebb erdők födik. Árpád-völgynek ez egyik legmegragadóbb pontja, mely érdemes volna egy művész ecsetére.
Árpád-völgye nevét kétségkivül Árpád fejedelmünktől nyerte, a ki a budai és békásmegyeri határszélen van eltemetve, de sírját még mindez ideig nem lelték meg. E völgy méltó szép nevére, oly gyönyörüen kiesnek tetszik nekem e táj, melyhez hasonlót még sehol sem találtam, lehet, hogy elfogultság, előszeretet, mert benne születtem, de annyit mégis hiszek, hogy bárki tekintse is azt meg, bámulni fogja. Elmerenghet az utazó e tájnak különböző természetü részletein, a toronymagas sziklafalakon, a közöttök lesiető hegyipatak zugásán, melyből szarvasok és őzek enyhitik szomjaikat, s örömkönyüs szemekkel tekinthet végig a venyigés halmokkal környezett viruló hegyeken.

Ezen szép részletek egyikét Üröm nevű német falu foglalja el. Magas hegyek között fekvő regényes kis völgyében, Budától csak egy órányira, oly békésen fekszik, mintha egy világot képezne, melynek mindene van, s rendszeretetét eléggé bizonyitja az, hogy utczái a gyalog járók számára ki vannak kövezve.
Ezen csinos kis helységet választotta dicsőült József nádorunk első neje, az orosz csász. nagyherczegasszony, Alexandra Pavlovna, temetőhelyeül; valóban csendesebb és szebb helyet alig találhatott volna egy könnyen.
E herczegasszony tetemei a rajzunkon látható, szép épitési izléssel emelt temetőbeli kápolna sírboltjában nyugosznak.
A kápolna gör. nem-egyesült hitvallásu, melynek a nagyherczegasszony is követője volt. Van itt egy Oroszországból ide rendelt pap, a ki az istenitiszteletet végzi, s két szintén onnan küldött kántor.
A kápolna sötét épülete meghatja az embert; belseje, mint a görög egyházaké, igen diszes. Van sok gazdag miseruhája, melyek aranynyal s drága kövekkel gazdagon vannak kirakva. Az urvacsora-edények is művésziek. Az evangeliom pedig igen nagy kincs magában véve is; drága kövekkel ékitett képecskék diszesitik a vert aranyból készitett táblákat. A sírbolti lejárat a kápolnából nyilik; a sírbolt elég világos és téres; ennek közepén, az állvány fölött nyujtózkodó rézkoporsóba zárt, gazdagon aranyozott fakoporsóban nyugszik a holttetem. E sírbolt minden hét esztendőben egyszer mindenki számára nyitva áll, midőn a pazarlásig gazdag öltönyökbe burkolt holttetem is látható. - Különben a kápolnát bármikor szivesen megmutatják. - E kivánságot a kápolna mellett lakó arra ügyelő egyházfival kell tudatni. - Emlitve volt minap e lapokban, hogy közelebb egy nagyszerü diszmunka jelent meg Pesten "Üröm" czim alatt, mely rajzokban és leirásobkan hű képét adja e hely nevezetességeinek.